Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 538 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-538

Névmutató: Szabó Csaba

0. szeptember 29.

Van jövője a tetterős szórványnak
Besztercén össze tudnak fogni
Besztercére tartva azon tűnődtem, hogy milyen keveset tudunk a szomszédos megyéről, annak magyarságáról. Néhai Kövesdi Kiss Ferenccel jártuk be évekkel ezelőtt a Mezőséghez tartozó Beszterce-Naszód megyei falvakat Köbölkúttól Mátéig, s akkor csodálkoztam rá Újős, Álmásmálom, Magyarberét és sok más település érdekes, szép hangzású nevére, ismerkedtem meg az ott élő emberek gondjaival. Ezért örültem Szabó Csaba meghívásának, aki a Szórványtengely mozgalom keretében az erdélyi kisközösségek egymás közötti kapcsolatának erősítését tűzte ki célul.
E kezdeményezés keretében vettünk részt az elmúlt héten a besztercei Magyar Házban szervezett könyvbemutatón és kerekasztal-beszélgetésen, amely a hangzatos Szórványgrófság és szekértábor-média címet viselte. A Marosvásárhelyi Rádiót László Edit és Sármási Bocskai János szerkesztők képviselték, a Szórványtengely mozgalom Fehér hollók könyvsorozatának szerzőit pedig Szabó Csaba, a Kolozsvári Televízió és Mihály István, a Kolozsvári Rádió szerkesztője. Örömünkre a Magyar Ház terme megtelt, s a találkozó során meggyőződhettünk, hogy mennyi értékes, érdekes képviselője van a besztercei magyarságnak.
A szervező beszélt Mihály István két kötetéről – A képernyő jótékony homálya és az Örömszakadtáig – majd saját könyvéről is, amely az erdélyi magyar irodalom három jeles képviselője, Kaffka Margit, Kuncz Aladár és Szabó Dezső barátságáról szól (Kaffka Margit félmosolya). A besztercei közönség megismerhette az újságíró- szerzők által írt Fehér hollók sorozat legreprezentatívabb alkotásait magába foglaló Noi-Mi című román nyelvű antológiát. A vendégek pedig a vásárhelyi és a kolozsvári rádió műsorszerkezetét, illetve a Népújságot mutatták be a jelenlevőknek.
Száz iskolatáska
S hogy miért Beszterce volt a helyszíne a szórványtalálkozónak? Amint a jelen levő megyei RMDSZ-elnök, Décsei Attila beszámolójából kiderült, a reméltnél nagyobb sikerrel zárták a szórványműhely által indított iskolatáska programot. A Nagyváradi Portikum Ifjúsági Központ ajánlatát a szórványtengely-műhely karolta fel. A cél az volt, hogy minden nehéz anyagi helyzetű családban élő első osztályos kisiskolás a szórványban tanfelszereléssel megrakott táskát kapjon becsengetésre. A programot a legsikeresebben Beszterce-Naszód megyében bonyolították le, ahol az ígért 30 és végül 15-re apadt iskolatáska helyett a megye mind a száz magyar osztályba beíratott kisdiákja táskát kapott. Ezt a helyi magyar közösségek összefogása révén és a Communitas Alapítvány támogatásával sikerült megvalósítani. A 22. szórványtengely műhely keretében pedig kiosztották a 80 eurós Őrhely díjat is, amelyet olyan családoknak adományoznak, ahol nagy erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy magyar iskolába írassák a gyermekeiket.
Kérdésemre Décsei Attila elmondta, hogy a 18.000-es Beszterce-Naszód megyei magyarság 40 százaléka városon él, közülük több mint 5000-en a megyeközpontban. Népes magyar közösség található Bethlenben, Magyardécsén és a Melles patak völgyében levő falvakban. A mezőségi szórványtelepüléseken, mint például Komlódon, Oroszfáján még élnek az idősek, de a jobbára vegyes házasságot kötött fiatalokat nehéz megszólítani. Jó hír viszont, hogy új református templom épült Mezőköbölkúton, a mátéit felújították, a Bethlen melletti Várkudun pedig visszaállítják a II. világháború áldozatainak emlékművét.
A tankönyvellátás hiányos
A megye 26 településén működik magyar tagozatos iskola összesen 1200 gyerekkel. Amint már említettük százan kezdték az első osztályt, s a múlt évben 90 nyolcadikos tanuló végzett, ami jóval kevesebb, mint 2001-ben, amikor 148-an fejezték be az általános iskolát. Balázs Dénes kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő elmondta, hogy pedagógusokban nincs hiány, a tankönyvek dolgában viszont rosszul állnak. Sok helyen a magyar gyerekeknek régi, nem a programnak megfelelő könyv jutott. Hiányzik a kisebbségeknek készült román tankönyv, s Újősön, ahol 14 magyar gyerek kezdte az első osztályt, (többen mint a múlt tanévben), egyeseknek egyáltalán nem jutott tankönyv.
Besztercén két kilencedik osztály indult, ami annak köszönhető, hogy a 26 vidéki diáknak ingyenes szállást biztosítanak a református egyház által működtetett központban, ahol összesen 43 középiskolás fiatal lakik.
A beszterceiek élő lexikona Szilágyi Zoltán nyugalmazott tanár, aki közel 400 oldalas átfogó, érdekes, tartalmas könyvet írt Beszterce történetéről (Besztercevidék a népek és a hegyek szorításában) és a megye kisebbségeinek a létért, megmaradásért vívott küzdelméről a huszadik század viharos éveiben (Kisebbségi sors és anyanyelvű oktatás Beszterce-vidéken).
A torony már méri az időt
A városban tett séta nyomán beszélgettem el dr. Illyés Istvánnal, a városi tanács egyetlen magyar képviselőjével. Kérdésemre, hogy miért olyan elhanyagolt a főtér műemlék épületeinek és az egykori Magyar utca régi házainak többsége, a képviselő elmondta, hogy a rendszerváltás után a lakásokat eladták a lakóknak. Többségük olyan család, amelynek nincs anyagi lehetősége a magántulajdonba került épületek felújítására. A városvezetés tömbházakat épít, hogy a régi lakásokért cserébe újakat tudjon felajánlani, s így a műemlék-épületek felújítása elkezdődhessen.
Akkor hallottunk gyakori híradást Besztercéről, amikor a 16. században épített, s a városközpontot uraló evangélikus templom tornya leégett. Az országos és nemzetközi összefogás eredményeként a torony felső része a fiatornyokkal és a templom fedélzete már megújult, s a kicsi torony is visszakerült a helyére. A Németországban és Ausztriában élő besztercei szászok által adományozott GPS vezérelte új óra mutatja már az időt is. Az értékes műemlék épület külső és belső felújításával 2013-ra készülnek el, mondta Illyés doktor, aki egy egységes városfejlesztési stratégia meglétét hiányolja.
Nehéz "táncba vinni"
Bár a helybeliek szerint nehéz a beszterceieket "táncba vinni", azaz a vendégszerepléseknek közönséget toborozni, az elegáns, tágas magyar házban könyvbemutatókat, tárlatokat szerveznek, s Szilágyi Ilona irányításával néptánccsoport működik, amelynek tagjait a Kolozsvárról járó Both házaspár oktatja. Egy fiatalasszony pedig az általa kitalált és már szabadalmaztatott társasjátékot mutatja, ami azt jelzi, hogy játékos kedvben sincs hiány a szórványban.
Összességében pedig kellemes élmény marad a beszterceiekkel való találkozás s a visszatérés reményében várjuk, hogy újra hírt adhassunk arról, hogy milyen újdonságok történnek a velünk szomszédos megyében.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)

1991. szeptember 3.

Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./

1992. január 16.

Seres András /Sepsiszentgyörgy/ néprajzkutató évtizedek óta járja a csángó falvakat. Seres András Szabó Csaba marosvásárhelyi zeneszerzővel közösen írt könyve, a moldvai csángó népköltészetből készült gyűjtemény az elmúlt év nagy sikere volt. Czegő Zoltán beszélgetett Seres Andrással, aki elmondta, hogy 1989 után a csángók helyzete nem változott. Nagyon nehéz ráébreszteni a csángókat saját múltjukra, magyar voltukra. Van, aki ragaszkodik magyar anyanyelvéhez, azonban annyira hisznek a papoknak, hogy nem lehet elmozdítani őket. A hatvanas években egy klézsei pap megpróbált magyarul prédikálni saját római katolikus templomában. Tódult a nép. A papot azután bebörtönözték azzal, hogy ellenséges rádióadót hallgat. A papnak még rádiója sem volt? Sok csángó jár Magyarországra dolgozni. A magyar környezetben ráébrednek anyanyelvükre. /Czegő Zoltán: Csángók az emésztő időben. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 16./Az említett könyv: Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv, Moldva, 1972-1988. Budapest, Héttorony Kiadó, 1991/.

1994. február 2.

Szőcs Judit tanárnő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Kolozs megyei elnöke a vele folytatott beszélgetésben kifejtette, az RMPSZ érdekvédelmet vállal. Megalakulásuk után felkeresték Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelőt, kérték, adjon lehetőséget az együttműködésre. Ehelyett a megyében védekezni kell az újabb támadások ellen. Sikerült elindítaniuk a tanárok továbbképzését, a gyermekeknek szakköröket szerveznek és vetélkedőket. Sok helyre, falusi iskolákba nem tudtak eljutni. Tanítanak és amellett, önkéntes munkával végzik tevékenységüket. /Szabó Csaba: Hit nélkül nem lehet dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1995. február 18.

Az RMDSZ és a Collegium Transsylvanicum ingázó tanárokat anyagilag segítő programját Szabó Csaba az RMDSZ legnagyobb megvalósításának értékeli. Figyelni kell a szórványra, a szórványban élő ifjúságra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

1995. október 25.

Kolozsváron a Zenelíceum előtt végzett ásatások során XI-XII. századi kemencére bukkantak. Ez kétségtelenül Árpád-kori lelet, a magyarság itteni létének újabb bizonyítéka. /Szabó Csaba: Van kontinuitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

1996. március 22.

Románia lakosságának 12 százaléka beszéli folyékonyan a magyar nyelvet - közölte egy nemrégiben végzett felmérésre utalva a PRO TV. Abban az esetben, ha Románia csökkenőfélben levő lakosságát 22,7 millió fő, akkor ez a 12 százalék 2 731 000 folyékonyan magyarul beszélő román állampolgárt jelent. Körülbelül egymillió százezren vannak tehát Romániában azok, akik nem vallják magyarnak magukat, de igen jól beszélik anyanyelvünket. Ez a 12 százalék Románia egész területére, tehát a Regátra is vonatkozik. Szabó Csaba szerint levonható az egymillió százezerből százezer a Regát számára: így egymillió nem magyar, de magyarul folyékonyan beszélő jut Erdélyre. Ennek zömét a magyar nyelvterületeken születettek-nevelkedettek, valamint az erdélyi gyökerűek adják. Bihar megyében az 1992-es népszámlálás 180 682 magyart talált. Mennyi lehet a nem magyar, de magyarul jól beszélők száma a megyében? Mondjuk, a magyarság fele: kb. 90 000. Így Kolozs megyében - ahol 145 405 magyart tartanak számon - ez a szám 73 000 felé közelítene. A magyarlakta megyéket hasonlóan számba véve mindig hiányzik félmillió! Szabó Csaba szerint a hiányzó félmilliót nem a magyarságukat bizonyos okokból kifolyólag "letagadók" között kell keresni, bár kétségkívül sokan vannak ilyenek is. /Szabó Csaba: Erdélyben hódít a magyar nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

1996. március 27.

A Szabadságban egy oldalon található egy Szőcs Géza mellett kiálló cikk /Szabó Csabától/ és egy másik, a személyét durván támadó írás Fey Lászlótól. Szabó Csaba megállapította, hogy azok, akik kirobbantották a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos vitát, azok ezzel háttérbe szorították a magyarság érdekeit, kockára tették a magyarság - választások előtti egységét. Azt, hogy tartozik-e Szőcs Géza, vagy sem, azt már évekkel ezelőtt el kellett volna döntenie az RMDSZ vezetőségének. Először Tőkés Lászlót támadták. Később Szőcs Gézát. Õt könnyebb támadni, mert gazdasági vállalkozó, ilyen esetben pedig lehetetlen nem találni valamilyen támadási felületet. "A két egykori diktatúraellenes személyiséget /mindketten életüket kockáztatták azért, hogy erről most vitatkozhassunk/" fokozatos kikezdésükkel szeretnék visszarángatni az erdélyi magyar politika középszerűségébe. /Szabó Csaba: Az RMDSZ mosógépe/. Fey László kirohanásában arról írt, hogy Szőcs Géza sajtóhatalmával a "radikálisnak nevezett türelmetlen szárnyat támogatja, amely nem számol a realitással, dobbal akar verebet fogni. Ennek a hangoskodásnak csak az lett az eredménye, hogy az RMDSZ és az erdélyi magyarság mindjobban elszigetelődik, magára marad. Még azok a románok is, akikkel szót lehetne váltani, azok is elhatárolódnak szélsőségeseink hőzöngése következtében." Fey László nem állt meg itt, hanem szokott modorában - feljelentéshez hasonlóan - felsorolta a számára ártalmas radikális csoport tagjait: Borbély Imre, Csapó József, Katona Ádám és Tőkés László, akik szerinte az RMDSZ-en belül is nagyon harciasak. Sikerült félreállítaniuk Domokos Gézát, utána "reálpolitikusokat" támadták, Fey idesorolta Borbély Lászlót, Frunda Györgyöt és Tokay Györgyöt. Fey László visszamenően is ítélkezett: "Tőkéséket annak idején az előző kormány támogatta", szerinte ők érték el, hogy elégedetlenség van a romániai magyarság körében a magyar kormány politikájával szemben. /Fey László: Kit, mit és miért támogatunk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1996. április 12.

Ápr. 12-én Kolozsváron tanácskoztak a romániai magyar történelemtanárok az 1996 szeptemberétől bevezetendő új tantárgy, a magyarság története tankönyvéről és a tanítás módszertani kérdéseiről az RMDSZ oktatási főosztálya valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében. A találkozó fő célja az volt, hogy megszülessenek azok a munkacsoportok, amelyek a magyarságtörténet tanterves, módszertani, tankönyvi változatait kidolgozzák. Megjelentek az Oktatásügyi Minisztérium, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi-Múzeum Egyesület /EME/ és az Erdélyi Tankönyvtanács képviselői is. Benkő Samu, az EME elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egységes magyar történelemszemléletre van szükség. Azáltal, fejtette ki dr. Murvai László oktatási minisztériumi osztályvezető, hogy a román történelemkönyvekben a kisebbségi kérdés is jelen lesz, talán sikerül az egyes népeket megbélyegző előítéleteket megszüntetni. Így a magyarokról nemcsak azt fogják tanítani, hogy nyilaiktól egykor fél Európa rettegett. Az új tanügyi törvény csak az V - VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni külön tantárgyként a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egyed Ákos professzor bemutatta a készülő tankönyv szerzőit. Létrejöttek a tantervet kidolgozó munkacsoportok, amelyek máj. 1-ig átadják lektorálásra javaslataikat, lektorálás után továbbítják a minisztériumnak. Így a magyarokról nem csak azt fogják tudni, hogy nyilaiktól egykoron fél Európa rettegett, és a törökökről sem csak azt, hogy leigáztak egykoron bennünket. A román nyelvű történelemkönyvek kisebbségtörténeti oldalainak megszerkesztése a kisebbségi szakemberekre vár. Úgy tűnik, hogy a hatodik osztályba vezetik be elsőként az új tantárgyat, melyet heti egy vagy két órában fognak tanítani. /Szabó Csaba: Õsztől új tantárgy az iskolákban: magyarságtörténet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr.13., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 76. sz./

1996. május 1.

Egy évvel ezelőtt jelent meg a nagy sikert arató Maturandusok /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1995/, ez volt az erdélyi magyar érettségizők első évkönyve. Most egy újabb, az érettségizők mintegy hétezres seregét átfogó kötet jelent meg. A mostani Maturandusok az érdekelt tizenöt megye érettségizőin kívül hozza a bukaresti Ady Endre Gimnázium végzőseinek névsorát is. Szerepel benne a kolozsvári Maramathe Adventista Szemináriumi Líceum tanulói is, összesen mintegy 120 magyar iskola, illetve tagozat. Egy év tapasztalatai alapján a szerkesztők - dr. Bartha Zoltán, Szabó Csaba és dr. Tibád Levente utána jártak, mi lett a tavalyi ballagókkal, kik voltak a kedvenc szerzőik. Murvai László a z 1990-1995 közötti romániai magyar nyelvű oktatás összefoglalóját adja a kötetben, ebből megismerhető a 15 református gimnázium, a 9 római katolikus és a 2 unitárius gimnázium. A kötet előszavát Tőkés László püspök írta, de az egyházi vezetők is szólnak a könyvben a tanulókhoz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1996. június 4.

Tőkés László a vele készült interjúban kifejtette, hogy az RMDSZ a magyarság ügyeit vállalja fel. "Akik ebből a sorból kilépnek, alátámasztják a hatalomnak azt a propagandisztikus állítását, miszerint az RMDSZ nem képviseli a magyarságot, nem létezik kollektív képviselet..." Még rosszabb, ha nem függetlenként, hanem más pártokhoz átigazolva indulnak, ezzel nagy károkat okoznak. Látni kell, hogy "a hetvenöt év alatt olyan megosztó közegbe kerültünk, olyan károkat okozott főleg az utóbbi negyvenöt év az emberek tudatában, lelkében, önbecsülésében, hogy az "eredmény" nélkül nem múlik el." "Meg kell mutatni, hogy vannak gyászmagyarok, akik tudván tudva működnek együtt - közvetve vagy közvetlenül - ellenségeinkkel, de azt is kell látnunk, hogy vannak megtévesztettek." A megtévesztetteket türelemmel fel kell világosítani. /Szabó Csaba: Gyászmagyarok és megtévesztettek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1996. augusztus 15.

Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Tusnád és Tusnádfürdő között úton, az országút közelében felavatták a millecentenáriumi emlékművet. Egy magas, tölgyfából készült kereszt áll a középpontban, rajta a felirat: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére." A keresztet félkörben felállított hét kopjafa veszi körül, emlékeztetve a magyarságot 1100 évvel ezelőtt a Kárpát medencébe bevezető Árpád vezéreire. Az emlékmű körül növekedik tizenegy fenyőfa, a honfoglalástól eltelt tizenegy évszázad jeleként. Az emlékművet Jánosi Csaba vázlatai alapján a Nádas mezőgazdasági társaság mesterei készítették, a faragás Kovács és Szabó Csaba munkája. A község lakói templomi zászlókkal vonultak ki az avatásra, meghallgatták Incze Dénes tusnádfürdői esperes szentbeszédét. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

1996. augusztus 15.

1996. szeptember 26.

Az Erdélyi Tankönyvtanács jóvoltából immár második éve taníthatnak reformtankönyvekből a romániai magyar oktatók, ismertette Székely Győző, a Tankönyvtanács ügyintézője a színes tankönyvek, egyetemi jegyzetek sorát. Köztük van Zsemlyei János A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai című egyetemi jegyzete. Ezt a szerzője bemutatta Rómában, a Hungarológiai Kongresszuson is. /Szabó Csaba: Új magyar tankönyvek, munkafüzetek, egyetemi jegyzetek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

1996. október 15.

Magyarléta színmagyar település, ahol csak négyosztályos magyar iskola van, a következő évtől választhatnak, vagy a közelebbi román faluban, Havasasszonyfalván vagy a távolabbi színmagyar Tordaszentlászlón. Boldizsár Ibolya, tordaszentlászlói iskolaigazgató elmondta, hogy ebben a tanévben már egyetlen magyarlétai magyar gyermek sem érkezett a magyar iskolába, mindegyik román iskolában folytatja a tanulást. Annak ellenére, hogy mikrobuszt is beszereztek, hogy a magyarlétai tanulókat vigye Tordaszentlászlóba és vissza. Az újságíró, Szabó Csaba érdeklődni kezdett a szülőknél és a gyermekeknél. A román iskolában egy tantárggyal, a magyarral kevesebb van, ott nem olyan szigorúak, minden barátja román iskolába jár, ne maradjon ő se ki ebből... hangzottak a válaszok. A román tagozatra járóknak tantárgyként oktathatnák a magyar nyelvet, de ettől az évtől kezdve a szülők ezt sem igényelték. /Szabó Csaba: A Magyarléta-jelenség nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

1997. január 27.

A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az erdélyi városokban, ahol gyülekezeti ház épül, rövid időn belül fellendül a művelődési élet is. Ez történt Szilágycsehen is, ahol dec.18-án Molnár Károly református lelkipásztor meghívta a Tőkés László püspököt, hogy találkozzon a helyi magyar és román értelmiségiekkel. A jól sikerült találkozóra sok román eljött, több kérdést tettek fel. A találkozó után leleplezték az új gyülekezeti ház falán elhelyezett márványtáblát, amely a Magyar Reformtusok III. Világtalálkozóját és a honfoglalás 1100. évfordulóját örökítette meg. /Szabó Csaba: A jó év vége alapja lehet a jó kezdetnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Szilágyság (Zilah), jan. 10., VII. évf. , 1. sz./

1997. február 28.

Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1997. április 25.

Ápr. 24-én a szórványoktatással kapcsolatos gondokról tanácskoztak Kolozsváron a magyar tanárok, igazgatók, egykori és mai tanfelügyelők, valamint az RMDSZ és a pedagógusszövetség képviselői. A vita kiindulópontját Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos-pedagógus által bemutatott felmérés képezte, amely alapján kiderült, hogy Kolozs megye 18.497 magyar anyanyelvű óvodás-iskolásából csak 14.433 jár magyar tagozatra. A magyarságnak határozottabban kellene fellépni ez ellen. Megfogalmazták, hogy a magyarlakta falvaknak többet kell tenni annak érdekében, hogy tanárai-tanítói legyenek. Tőkés Elek volt tanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy "fentről" hiába próbálják irányítani a "lélekcsere" elleni harcot, hiszen ennek alapja a helyi, érintett közösség ez irányú igénye kell hogy legyen. Meg kell szüntetni az értelmiségiek és a falvak passzivitását - mondta Tőkés Elek. Kötő József az RMDSZ művelődési, egyházügyi és oktatási alelnöke szerint az utóbbi időben nagy gondot okozott a politikusoknak és a pedagógus társadalomnak, hogy nem cselekvőképes stratégiákban gondolkoztak, hanem "siránkoztak" és gyakran azokat a lehetőségeket sem használták ki, amelyek adottak voltak. Kijelentette, hiába lesz "jó tanügyi törvény", ha az oktatás szintjét nem tudják emelni. Bálint-Kelemen Attila megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta a tanár-önszerveződés fontosságát, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő pedig elmondta, hogy szórványgondjaink megoldásának komoly anyagi oldala is van. Vetési László lelkész, szórványkutató szerint minden szórványvidék számára pontos kimutatásokat is tartalmazó stratégiát kell kidolgozni /tudni kell, hogy melyik faluba hány gyerek szeretne magyarul tanulni, hány tanár kellem hány busz, stb./ Vetési hozzászólása alapján arra lehet következtetni, hogy hét évvel a változások után még mindig nincs átfogó kép a megye reális szórványgondjairól. /Szabó Csaba. Harc a lélekcsere ellen. Pedagógusaink szórványtanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1997. május 15.

A romániai magyar társadalomnak tudnia kell, hogy van például egy színmagyar Magyarléta község, ahonnan egyetlen magyar gyermek sem akar ötödiktől a szomszédos Tordaszentlászlón magyarul tanulni, akkor sem, ha mikrobusz viszi őket iskolába.Ezeknek az adatoknak a birtokában kell szórványprogramot összeállítani. - Sajnos azoknak az embereknek a nevét, akik a közösség megmaradásáért eredményesen harcoltak, nem nagyon kapja fel a sajtó. /Szabó Csaba: Szórvány és szélmalom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

1997. május 20.

Két esztendeje jelent meg a kolozsvári Tinivár Lap- és Könyvkiadó gondozásában, Bartha Zoltán és Szabó Csaba szerkesztésében a Maturandusok összeállítás, alcíme: Az erdélyi magyar érettségizők első évkönyve. 110 erdélyi magyar középiskola, illetve magyar tagozat csaknem 7000 végzettjének névsorát tartalmazta a kötet. Most került ki a nyomdából a harmadik kiadás, bővített és tágabb értelmű, ahogy alcíme mutatja: Az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, németországi magyar nyelven érettségizők évkönyve. Ez az összeállítás 15 megye 58 helysége, továbbá Bukarest, valamint 16 délvidéki, 7 kárpátaljai és egy németországi magyar iskola mintegy 8000 érettségizőjének emlékkönyve. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-538